A Danfoss új tanulmánya szerint a keresletoldali rugalmassági technológia bevezetésével 2030-ig évente 10,5 milliárd euró társadalmi költségmegtakarítást érhetünk el, és 7%-os megtakarítást érhetünk el a háztartások villanyszámláján.
A Danfoss megbízásából készült új elemzésből kiderül, hogy a keresletoldali rugalmassági technológia ambiciózus, de reális bevezetése az EU-ban és az Egyesült Királyságban 2030-ig évente 40 millió tonna CO2-kibocsátást takaríthat meg, ami több, mint Dánia hazai klímalábnyoma. Emellett az EU és az Egyesült Királyság 2030-ig évi 10,5 milliárd EUR, 2050-ig pedig 15,5 milliárd EUR társadalmi költségmegtakarítást érhet el. Ezek a megtakarítások már most is a keresletoldali rugalmassági infrastruktúra végrehajtási költségeinek nagy részét teszik ki.
A közelmúltbeli energiaválság során az uniós országok 681 milliárd eurót, az Egyesült Királyság pedig 90 milliárd fontot (103 milliárd eurót) különítettek el válaszul. A keresletoldali rugalmassági technológiák bevezetése ellenállóbbá teheti a hálózatot, és csökkentheti az ilyen mértékű kormányzati támogatások szükségességét. Emellett társadalmi és fogyasztói szinten egyaránt hatalmas megtakarítási lehetőségeket rejt magában. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban egy átlagos fogyasztó 2030-ra 7%-ot, 2050-re pedig 10%-ot takaríthat meg villanyszámláján.
A tanulmány legfontosabb tanulságai:
- A fosszilis energiarendszerről a teljesen villamosított rendszerre való áttéréssel a végső energiafogyasztás akár 40%-kal is csökkenthető. A villamosítás maga is az energiahatékonyság egyik formája.
- A keresleti oldali rugalmasság révén az EU és az Egyesült Királyság 2030-ig évente 40 millió tonna CO2-kibocsátást takaríthat meg, és évente 10,5 milliárd eurós társadalmi költségmegtakarítást érhet el. Hasonlóképpen, a háztartások átlagosan 7% -ot takaríthatnak meg villanyszámlájukon. A becslések szerint 2050-re a háztartások 10%-os villamosenergia-költséget és 15,5 milliárd EUR éves társadalmi költséget takarítanak meg.
- Az Egyesült Államokban a hatékonyság, a kereslet rugalmassága és az épületek villamosításának optimalizálása 2050-re akár 107 milliárd dollár évesenergiamegtakarítást eredményezhet, miközben az épületek szén-dioxid-kibocsátása 91% -kal csökken.
- 2030-ban a globális energiabevitel akár 53%-a is kárba vész felesleges hőként. Ennek a hőnek a nagy része azonban összegyűjthető és újra felhasználható épületek és víz fűtésére a mélyebb ágazati integráció révén.
- Globális szinten elméletileg lehetséges, hogy 2050-re 1,228 TWh felesleges hőt nyerjünk ki az elektrolízissel előállított hidrogénből – ez a legnagyobb hőforrásból, a szénből származó mai globális hőtermelés közel kétharmadának felel meg.
- Az EU-ban elméletileg már 2030-ra mintegy 83 TWh többlethő nyerhető ki elektrolízisből, ami elegendő ahhoz, hogy Németország jelenlegi háztartási fűtését több mint 1,5-szer fedezze.
